Reggel 6:50-kor kellett
találkozzunk, és elindultunk. Ameddig
még Kolozsváron voltunk, mindenki arról ábrándozott, vajon milyen lesz a
közösség? Ahogy átjutottunk a határon, minden egyes reklám plakátot elolvastunk
akaratunk ellenére is, mert minden magyarul volt írva, de valahogy sikerült románra
lefordítanunk. Nagyon megragadta figyelmünket azok a bizonyos sárga virágos
táblák. El is képzeltem, ahogy a szél a hajammal pajkos játékot játszik, a kis virág
koronát, ami fénylő glóriát formáz a fejemen, illattal tölti be a teret. Én
pedig a sárga virágok között szaladok, és hátra kiáltok: „Gyere, kapj el, ha
tudsz!”
Iskola után a ganzos diákok berendeztek egy
termet a kolozsvári diákok fogadására, majd az ebéd és egy kis köszöntő után a fáradságot félretéve még elmentünk a Hősök
terére, ahol igazi hősöknek érezhettük magunkat. A szobrok alatt sétálva rájöttünk,
hogy milyen kicsik és fiatalok vagyunk, és elgondolkodtunk azon is, hogy milyen
erősek, bölcsek voltak a példaképeink.
Az esti séta után elfoglaltuk a szállásunkat.
Ahogy ránéztünk a hotelre, azt hittük, hogy egy kocsi mosóba jöttünk. Elfoglaltuk
a szobákat, és kellemes meglepetésként szolgált, hogy nem szaladgálnak
csótányok a padlón. Minden pillanat, amit a szállóban töltünk egyre jobban és
jobban tetszik.
A 2. nap el mentünk a Ganz Holding
Gyűjteménybe, ahol rengeteg aranyos kis maketteket láttunk. Ez alkalommal
igazán nagynak éreztük magunkat a kicsinyített mozdonyok mellett.
Irány a
Vasúttörténeti Park! A mozdonyok között sétálva jöttünk rá, milyen nagyban tud gondolkodni az ember! Volt pár mozdony, amelyekre felmászhattunk, és
betekintést is nyerhettünk egy másik világba. Minden kart végig próbáltunk
húzni, de egyiket se sikerült, akkor kezdtünk el gondolkodni azon, milyen erő
is kellett ahhoz, hogy egy ekkora vastömböt életre tudjanak kelteni.
Bár a Vasúttörténeti Park közös program volt,
mégsem beszélgettünk sokat egymással. Nem nagyon kommunikáltunk, sőt
egyáltalán.
Este volt egy közös „bulizás”, ahol már
elkerülhetetlen volt, hogy ne ismerkedjünk meg egymással, sőt négyes csapatokat
kellett kialakítanunk a másnapi programhoz! Volt társas játék, Xbox, enni-innivaló.
Egy BANG! parti keretében jó kis beszélgetések voltak, igen meglepő történetek cseréltek gazdát. Nagyon jól éreztük magunkat egymás társaságában, és rájöttünk, hogy nem is különbözünk annyira. Megismerkedtünk!
Kolozsvári
Református Kollégium:
Dajbukát
Katinka és Kis-Jancsi Adrienn
Ganz Ábrahám
Iskola:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése